Kormányzati koordináció Magyarországon. Esettanulmány az egyablakos ügyfélszolgálati reformról (Governmental coordination in Hungary: Case study on the one-stopgovernment service reform)

A tanulmány a központi kormányzat koordinációs politikájának jellemző mintázatait vizsgálja. A vizsgálat fókuszában a magyar kormányzati szférában újonnan bevezetett koordinációs eszköz, a kormányablak, mint egyablakos ügyfélszolgálati modell tanulmányozása áll. A kutatás empirikus bázisát a kormányzati és közigazgatási kulcsszereplőkkel készített kvalitatív interjúkból és a dokumentumelemzésből származó adatok analitikus vizsgálata adja. A szerző a tanulmányban szemügyre veszi a kormányzati koordináció gyakorlatát Magyarországon, elemzi, hogy ez mennyire tér el más országokétól. ____ The paper examines, on the basis of qualitative interviews and documentary analysis, the emerging patterns of government policy coordination in Hungary. The focus of the paper is on a recent case of innovative policy coordination measure introduced by the Hungarian government: the newly established “Government Windows”, the one-stop-government initiative. The paper investigates such questions as what the main characteristics of the coordination traditions in Hungary are, what are the specific structural features of the newly established governmental coordination instruments, and how do they differ from of other countries’ similar experiences

A sikeresség mérési kísérlete – az Európai Kulturális Főváros projektek tükrében

A nyugati kultúra társadalmaiban a 20. század végére a 21. század elejére a városok jelentősége sokkal fontosabbá vált, mint a korábbi századokban és ezzel sokkal szorosabb verseny is kialakult közöttük a magasabb életminőség ígérete és a gazdasági fejlődést jobban elősegítő közösség kialakítása érdekében. E versenyben a városok igyekeznek magukra irányítani tágabb környezetük figyelmét, legyen ez a környezet egy földrajzi régió, nemzetek szövetsége, egy-egy kontinens, vagy akár a világ teljes lakossága. A figyelem felkeltésének és megtartásának pedig bevált módja egy-egy nagyhatású nemzetközi esemény szervezése, mint például az Olimpiai Játékok, a Forma 1, a labdarúgás vagy más népszerű sportág kontinens viadalai vagy a kultúra területéről az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat. Pécs Városa 2010-ben töltötte be az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet a német Essen és a török Istanbul városokkal együtt. A nagyhatású nemzetközi esemény értékelésére több részletes tanulmány született, melyek az elemző dokumentumok feltárását, a projekt historikus bemutatását vagy a fejlesztések és rendezvények viszonyát elemezték és világossá tették a többszintű kormányzás politikai csapdáit. Maguk a pécsi városlakók is sokféleképpen értékelték az EKF-et — nyilvánvalóan - saját társadalmi szerepük és kulturális attitűdjük szerint és persze megannyi más szempont alapján. Nehéz azonban megállapítani, hogy a város sikeres volt ebben a projektben vagy sem. Ha sikeres volt milyen mértékben, milyen mutatók szerint és milyen városokkal való összevetésben, vagy ha elbukott, akkor milyen ismérvek alapján jelenthetjük ezt ki. A városok fejlettségének kimutatására mára már többféle index ismert és alkalmazzák is ezeket a különböző gazdaságfejlesztési, városfejlesztési stratégiák során. Dolgozatomban arra teszek kísérletet, hogy bemutassak egy olyan modellt, amely a nagyhatású nemzetközi események eseti vagy rendszeres megszervezésének városfejlesztési hatásait elemezve állítja fel egy város sikerességének értékelési rendszerét

Structural Types of Settlement Names Referring to the Natural Environment

In this paper I study the structural types of settlement names referring to the natural environment and highlight what kind of semantic and lexical- morphological models characterize the particular name structures and when and in what proportion they appeared in sources of the Old Hungarian Era. Among the basic name structural types of settlement names referring to the natural environment, more than half of the name corpus is made up by single-component settlement names without a formant (56 %, e. g. Kökényér < Kökény-ér hydronym ‘blackthorn/brook’, Alma < alma ‘apple’, etc.), while 34 % of the names were created as single-component toponyms with formants (e. g. Erdőd < erdő ‘forest’ + -d topoformant, Somogy < som ‘dogwood’ + -gy suffix, etc.); this means that the character of the name type is clearly defined by the single-component structure. Metonymic and morphemic name formation were used throughout the early Old Hungarian Era to create settlement names. The proportion of two-component settlement names referring to the natural environment is only 10 % (e. g. Szamosfalva ‘village/next to the River Szamos’, Structural Types of Settlement Names Referring to the Natural Environment Kecskéskér ‘Kér settlement/abounding in goats’, etc.). I could conclude that in the Hungarian toponymic system compared to single-component names, two-component settlement names reflecting natural features appeared in sources from the early Old Hungarian Era not only in a lower number but there are also differences in the chronology of single-component and two-component denominations.